Fuckbuddy
Mindenki rohan mindenfelé: munkába, szórakozni, boltba, információért. A világ gyors és aki nem tart vele lépést, kihullt. Tizenkét órás munkanapok, a pihenésre szánt idő pedig kevés. Rég volt az az idő, mikor séta közben le lehetett ülni egy cigarettára és elgondolkozni a világ viseltes dolgain. Közhelyek, viszont az teszi őket naggyá, hogy sajnos igazak. Mostanság tényleg nincs öt szabad perce a dolgozó embernek, szinte minden pillanatot a munkának kell szentelni. Ha meg az elfogy, akkor jönnek a projektek és így tovább. Az élet háromnegyedét a termelés és a létért folytatott harc teszi ki, ez pedig köztudottan megöli a romantikát.
A hagyományos párkapcsolatok egyre kevésbé dominálnak, részben az időhiány, részben pedig a csalódások okán. A fiatalon elkezdett szexuális élet hátránya sajnos az, hogy művelői már nagyjából húsz éves korukra unják az egészet, illetve a csalódások által okozott lelki hegektől vezérelve nem nagyon mernek belevágni semmi újba. Tulajdonképpen kiüresedett zombiként tántorognak az iskola – munka – szórakozás háromszögben és nem érzik kifejezett szükségét annak, hogy valakivel megosszák az életüket. Elmúlt már az az időszak, mikor húsz évesen már az első gyereket várták.
Viszont mindezek ellenére néha kell valaki, aki átöleli őket, még ha fél óra múlva elmegy, akkor is. Ráadásul képletesen és szó szerint is. A szexet azért még kívánják, viszont a párkapcsolatok többi velejáróját, mint a gyakori veszekedéseket és a sok találkozást már annyira nem. Az nem elég effektív, hisz az egész maszlag tulajdonképpen a fajfenntartásról szól, csak éppen pont a gyerek nevű kötelezettség már nem társul hozzá, mióta levetették a kötelező vallás rabigáját. Egy darabig ment is így, legyünk együtt, tervezzünk közös jövőt, néha veszekedjünk egy párat, meg menjünk a szülőkhöz pofavizitekre. Unalmas, ráadásul eszi az időt. Úgyhogy az evolúcióban eljutottak oda, hogy megfogták a tulajdonképpeni lényeget: csináljuk, mint a nyulak.
Érzelmek már különösebben nem játszanak szerepet, maximum fellángolások. Egy jó test, esetleg pár mondat és némi alkohol után irány az ágy, az ágy után irány haza. Ha jó volt, akkor esetleg ismétlődik, ha meg rossz, akkor volt egy ilyen este. A frusztrációt sikerült levezetni és ez a lényeg. Átlényeg, emberből szexuális segédeszközzé, szuszogó vibrátorrá. A történet megy tovább, az érzelmek pedig el vannak fojtva, úgyis teljesen feleslegesek. Ha véletlenül kezdenének előjönni, akkor úgysem biztos, hogy elsőnek ezt a régiót találnák meg. Előbb szembesülnének az emberi és főleg a fiatal-lét kiábrándultságával és a hasztalansággal. A napi tizenkét óra haszontalan tevékenységgel, hogy legyen legalább négy hasznos, aminek a fele készülődésre megy el.
Így az ember önkéntelenül is próbálja kiiktatni ezeket, viszont nem szabadulhat meg büntetlenül a rossztól, megy vele a jó is. Például idővel elfelejt szeretni, szerelmesnek lenni. Inkább vonja az igát nappal, estére pedig szintén von, csak éppen egy ellenkező nemű testet, magára. Kiszívja belőle, amit ki lehet, nyugovóra tér, következő nap zúgó fejjel ébred és folytatódik a kör. Persze működhet is, csak ne nagyon jöjjenek föl az érzelmek, mert akkor a fentebb vázolt gond lesz. Mondjuk, ha több találkozás is van, ráadásul néha elbeszélgetnek, akkor idővel kialakulhat egy klasszikus párkapcsolati fent-lent szituáció, de az még rosszabb, mintha mindennapi veszekedések lennének. Az egyik többet akar, a másik nem. Jönnek a dilemmák, aztán a végén vagy összejön, vagy nem. Ha meg összejön, akkor is pünkösdi királyság, mert kiderül, hogy az, akiből heti három órát kapunk összesen, pont a negyedik óra felénél válik valami kibírhatatlan izévé, akik miatt áttértünk a segédeszköz-emberek tartására.
Persze működhet is, ha be van tartva néhány szabály, illetve sikerül megoldani azt, hogy két órákra szerelmesek legyünk, mely azonnal el is múlik, mihelyst az alany lelép. Így, ebből a szempontból a fuckbuddy az ismerkedés új fokozata, mikor már az elkötelezettség kezdete előtt tudjuk, hogy az illető hogy néz ki pucéran, illetve milyen az ágyban. Fontos attribútumok ezek, fontosabbak, mint bárki gondolná, főleg a push-up melltartók korában, mikor már mindkét nem tud annyi Photoshop-ot magára kenni, amennyit nem szégyell. Viszont szex közben ezek általában nincsenek rajta, szóval lehet hasonlítani a képet a valósághoz, illetve az álmokhoz. Ha nagyobb az átfedés, marad, ha kisebb, mehet. De a történet talán legnagyobb előnye, hogy sosem válik unalmassá, ha ügyesen csinálja az ember.
